Fák – minden, amit eddig nem (vagy rosszul) tudtál – 2. rész
Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra. Előző cikkünkben leírtuk, hogyan kötik meg a szén-dioxidot, szűrik meg a levegőt és csökkentik a hőmérsékletet. Ez azonban még mindig nem minden.
Zaj és rezgések elleni védelem
Ámbár elsőre hihetetlennek tűnik, de műszeres mérések és számítások igazolják, hogy egy pázsitból, cserjékből és fákból álló növényfal jobban csillapítja a zajt, mint egy szigetelés nélküli téglafal.
Ennek oka a növény tulajdonságaiban keresendő. Egyik ilyen tulajdonság a levelek zörgése, amely elfedő zajként pihentető hatású zajcsökkentő tényező, emellett a levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása pedig hangtompító hatású.
A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől, az alkalmazni kívánt fafajtától, a cserjeszint sűrűségétől, sőt a pázsittól is, hiszen egy sűrű erdő zajcsillapító képessége egészen más, mint egy néhány facsemetéből álló fasornak.
A növényfalnak a zaj megszűrése mellett fontos egyéb haszna is van, különösen a városi környezetben. Elsősorban óvodák és iskolák közelében például kifejezetten hasznos a sövények telepítése, amik a gyerekek fejmagasságában szűrik meg a káros anyagokat és a zajt.
A növényfal hatékonyabban szűrheti a zajokat, mint egy téglafal
Ezen kívül azt se felejtsük el, hogy a fák a járművek által kibocsátott rezgéseket is elnyelik. A járművekből kibocsátott rezgések a szilárd útburkolaton keresztül átterjednek a házak falára, akár meg is repesztve azt, ezzel szemben az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak állagromlását. A nagyvárosokban végigsétálva szabad szemmel is látható a fák nélküli és a fásított utcák házai közötti különbség.
Talajvédelem
A fák és a növényzet jelenléte rendkívül fontos a termőtalaj védelme és vízháztartásának megóvása érdekében is. Ahol a növényeket kipusztítják, ott elpusztul a termőföld és kezdetét veszi az erózió, a defláció és a sivatagosodás, de tömegkatasztrófákhoz vezethet a folyók vízgyűjtő területein is a fairtás.
Napjaink nagyüzemű mezőgazdasági termelése, a talaj pihentetésének és takarásának hiánya a termőföldek teljes kimerüléséhez vezet, míg azok a földek, amelyek növényekben és mikroorganizmusokban gazdagok, magas humusz-tartalommal bírnak, így jóval termékenyebbek is. A téma iránt érdeklődők nézzék meg a Mérgezett Föld című magyar gyártású dokumentumfilmet, ami részletesen bemutatja a fent leírt folyamatot.
De nézzük meg, hogy egész pontosan hogyan segítenek a fák és más növények a talajerózió megakadályozásában. A fák, cserjék, vagy akár a szántóföldeken található termesztett növények a talaj fedésével megakadályozzák, hogy a lehulló eső a talaj felszínét szétiszapolja, jelentős csapadékot képesek levélzetükön tárolni, továbbá sűrű szárállományukkal lecsökkentik a levonuló víz sebességét, a gyökereikkel összetartják a talajszemcséket, ezzel védve a talajt attól, hogy a szél elfújja, vagy a víz kimossa a talaj felső, termékeny rétegét.
A fák jelentős csapadékot képesek levélzetükön tárolni
Rekreációs és táji érték
A modern ember iparosodott és urbanizált világában jelentősen felértékelődött a fák és növények rekreációs és táji értéke is. A fák és a kapcsolódó élővilág eltűnése sivárrá teszi életünket. Növényekkel humanizálhatjuk az életidegen betonépítményeket, és tetőkertekkel feldobhatjuk a kockaházak egyhangúságát.
A növények zöld színe, a virágok és a pázsit illata, a lombok zörgése, a vizek csobogása mind szellemileg, mind fizikailag felfrissít bennünket.
A tudósok szerint heti 2 óra a természetben (ami lehet park, erdő vagy tengerpart) már hatással van a mentális- és fizikális jóllétünkre. A kültéri elfoglaltságok, mint a hétköznapi túrázás, vagy egy egyszerű séta gyógyír lehetnek a szívbetegségektől kezdve a stresszre, asztmára, de még a diabéteszre is, így, ha másért nem is, de a saját egészségünk megőrzése céljából már megéri, ha zöld, fákban gazdag környezet vesz minket körül.
És ha mindez nem lenne elég, akkor Geoffrey Donovan és David Butry: Trees in the City című tanulmánya az amerikai Portland példája alapján még azt is megállapította, hogy átlagosan minden fa 3 százalékkal növeli a környezetében található ingatlan értékét.
Kétrészes cikkünkből egyértelműen kiderült, hogy a növényzet visszatérése a földekre csak pozitív hatással járhat. Fák és növények telepítésével javíthatjuk a talaj minőségét, csökkenhetjük a bennünket érő zajszennyezés és szennyezőanyag-kibocsátás káros hatásait, hűthetjük a környezetünket, lelkileg feltöltődhetünk, és ami a legfontosabb, hogy lehetőségünk nyílhat a klímaváltozás hatásainak enyhítésére is.
Felhasznált források:
GDP helyett zöld növekedés, mint a nemzeti jólét mutatója
A jeles közgazdász, Simon Kuznets, akit gyakran a GDP atyjának neveznek, már figyelmeztette az üzleti világot: „a nemzet jólétére aligha lehet következtetni a GDP által meghatározott jövedelemből.” Ennek ellenére ez az, ami egy ország jólétének, egészségének és gazdagságának elsődleges mutatója. De lehet, hogy már nem sokáig.
A mentális egészségre is hatással van a klímaváltozás
Az éghajlatváltozás számtalan iparágat érint, így egyre több emberhez jut el a hatása. Csak 2020-ban 22 különálló, milliárd dolláros éghajlati katasztrófa történt, ami megdöntötte a korábbi, 2017-es rekordot (amikor a Harvey hurrikán és számos más nagyobb hurrikán pusztított). A természeti katasztrófák háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint 50 évvel ezelőtt, a traumák pedig, amiket a hurrikánok, tűzvészek és más katasztrófák okoznak, ezekkel együtt súlyosbodnak.