Fák – minden, amit eddig nem (vagy rosszul) tudtál – 1. rész
Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra.
A legtöbb ember tisztában van vele, hogy a fák hasznosak a Földnek valamilyen módon és hogy alapvetően nem baj, ha vannak. Sokan valószínűleg még azt is tudják, hogy elsősorban azért jók, mert szén-dioxidot kötnek meg, amivel hozzájárulnak a „jobb levegőhöz”, ami előnyös az embernek. Ez azonban nem minden, ennél sokkal többet is tudnak ezek a csodálatos növények.
A szén-dioxid megkötése
Kezdjük mindjárt az alapoknál. Az élő szervezeteknek, így a fáknak is energiára van szükségük a túléléshez és a fejlődéshez. A napfény energiáját arra használják, hogy szervetlen anyagokból, azaz szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat (szénhidrátot, cukrot, fehérjét és zsírokat) hozzanak létre, melyeket tápanyagként hasznosítanak, a folyamat melléktermékeként pedig oxigént szabadítanak fel – ezt a folyamatot nevezzük fotoszintézisnek.
A fotoszintézis, vagyis a szén-dioxid megkötése a növény zöld részében, elsősorban a leveleiben zajlik (ezt nevezzük asszimilációs felületnek), ebből természetesen az is következik, hogy minél kiterjedtebb lombkoronával rendelkezik egy fa és minél hosszabb ideig őrzi meg leveleit – örökzöldek előnyben –, annál több szén-dioxidot tud megkötni.
.jpg)
A fotoszintézis elsősorban a növény leveleiben zajlik
A számítások alapján egy lombköbméter asszimiláló felület (1 lombköbméter átlag 4 m2 asszimiláló felületnek felel meg) egy évben, a vegetációs idõszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel.
A közvélemény figyelme általában a fák oxigéntermelő képességére irányul - ezért hívják az Amazonast a Föld tüdejének. Azonban ennél sokkal fontosabb a szén-dioxid megkötő képesség, már csak azért is, mert éjszaka a folyamat megfordul és a fák oxigént vesznek fel és szén-dioxidot bocsátanak ki. Így végső soron a fák a saját maguk által megtermelt oxigén 50-60%-át veszik fel, a maradék nagy részét pedig az erdőben lezajló, a korábban képződött és elhalt szerves anyag lebontását előidéző folyamatok kötik le.
Összességében azt mondhatjuk, hogy egy 30 éves korú fa átlagosan 12 kg szén-dioxidot tud egy év alatt belélegezni és egy négytagú család számára egy évre elegendő oxigént képes kibocsátani.
A levegő tisztítása
A globális felmelegedés szempontjából legfontosabb szén-dioxid-megkötés mellett a fáknak van egy emberi egészségre közvetlenül is jelentős mértékben ható képessége: a levegőben szálló por és egyéb szennyeződések kiszűrése.
A fák lombkoronája képes a levegőben keringő szennyező anyagok egy részét lekötni. A szűrő úgy működik, hogy a szilárd szennyező anyagok (szálló por, a porszemcsékhez tapadó nehézfémek, korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) megülepednek a leveleken, ezzel meggátolva, hogy azok az ember tüdejébe, vagy szemébe jussanak.
Ezt követően érkezik az esővíz, ami a szennyeződéseket lemossa, így a szűrőként működő levélfelület újra üzemképessé válik. A kapacitás attól is függ, hogy a fák milyen távolságra vannak a szennyező forrásoktól. Emiatt az utak melletti fasorok, városok sűrűjében található fák és a gyárakhoz, erőművekhez közeli erdők bírnak nagy jelentőséggel.
.jpg)
A városokban lévő fáknak fontos szerepük van a levegő szűrésében
Ha egy fa esetében szeretnénk számokat megadni, akkor azt mondhatjuk, hogy egy lombköbméter levélfelület 4,5 kg szennyeződést képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt, ami egy 50 éves fa esetében 405 kg szennyező anyag kiszűrését jelenti 1 év alatt. Ez nagyjából 1 db telitankolt és utasokkal maximálisan megtöltött jumbo jet (Boeing 747-400) súlyának felel meg.
Ha pedig makró szinten vizsgáljuk a kérdést, akkor azzal számolhatunk, hogy egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.
Klimatizációs hatások
A szén-dioxid-megkötés és a szennyezőanyagok kiszűrése az emberi szem számára láthatatlanul végbemenő folyamatok, azonban van a fáknak egy további nagyon hasznos, mi több, ember által is jól érzékelhető tulajdonsága, ami nem más, mint a légkondicionálás.
A fák, mint párologtató növények a Föld legtökéletesebb légkondicionáló rendszerét alkotják.
Egyetlen önállóan álló, 10 méter átmérőjű lombkoronával rendelkező fa - amennyiben megfelelően el van látva vízzel - naponta mintegy 400 liter víz elpárologtatására képes. A víz folyékony halmazállapotból párává alakulása során 280 kWh energiát használ fel. Ez a 280 kWh jelenti azt a hőmérséklet-különbséget, amit egy fa árnyéka és egy azonos átmérőjű napernyő árnyéka között érzékelünk.
Egy napsütéses nap során az említett fa hozzávetőlegesen 20-30 kW teljesítményű hűtőhatást fejt ki, amire egy légkondival rendelkező személy nyomban felkapja a fejét, hiszen minden bizonnyal a saját otthoni berendezése sem tud többet 2-3 kW teljesítménynél, ami azt jelenti, hogyegyetlen fa akár 10 légkondicionáló berendezés munkáját képes elvégezni.
Nézzük, hogy mit jelent mindez egy város szintjén. A nyári melegben párologtatással a fák lehűtik a levegőt, amely nehezebb a házak között felizzott meleg levegőnél, így azzal kicserélődik, a felszállt meleg levegőt pedig a szél kifújja a porral és az egyéb szennyeződésekkel együtt. Ezért van az, hogy a fákkal gyéren ellátott, szélvédett Budapest VII. kerületében 3-4°C-kal is melegebb lehet, mint például a fákkal borított, szél által sokkal jobban átjárt XII. kerületben.
Ez a tény teszi nélkülözhetetlenné Budapestnek a budai hegyeket, Pécsnek a Mecseket, Miskolcnak az Avast és ezért döntenek többek között Bécs VII. kerületében úgy, hogy klimatizálnak egy egész utcát.
Láthatjuk, hogy a fa milyen fontos szerepet tölt be az életünkben, ráadásul zajmentes, sőt zajfogó, talajjavító, továbbá jelentős rekreációs és tájértékkel is bír, de ezekről a tulajdonságokról a 2. részben fogunk beszámolni.
Felhasznált források:
https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/fak.htm
https://www.globalisfelmelegedes.info/mit-tehetuenk/noevenyzet/187-gyors-tenyek-a-fakrol
https://www.edenkert.hu/vilagos-zold/zold-bolygo/fotoszintezis-folyamata-novenyek/3828/
Ha klímasemlegességről van szó, a vállalatoké a vezető szerep
A kormányok elmaradni látszanak a Párizsi Egyezmény célkitűzéseitől. Jeff Seabright, a Xampla vezetője szerint itt az ideje, hogy a vállalatok vegyék magukra a változtatás és az innováció felelősségét.
GDP helyett zöld növekedés, mint a nemzeti jólét mutatója
A jeles közgazdász, Simon Kuznets, akit gyakran a GDP atyjának neveznek, már figyelmeztette az üzleti világot: „a nemzet jólétére aligha lehet következtetni a GDP által meghatározott jövedelemből.” Ennek ellenére ez az, ami egy ország jólétének, egészségének és gazdagságának elsődleges mutatója. De lehet, hogy már nem sokáig.
A mentális egészségre is hatással van a klímaváltozás
Az éghajlatváltozás számtalan iparágat érint, így egyre több emberhez jut el a hatása. Csak 2020-ban 22 különálló, milliárd dolláros éghajlati katasztrófa történt, ami megdöntötte a korábbi, 2017-es rekordot (amikor a Harvey hurrikán és számos más nagyobb hurrikán pusztított). A természeti katasztrófák háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint 50 évvel ezelőtt, a traumák pedig, amiket a hurrikánok, tűzvészek és más katasztrófák okoznak, ezekkel együtt súlyosbodnak.