Blog

Talán azt már nem kell bizonygatnunk, hogy nem csak a hippikommunák lehetnek fenntarthatóak, azonban még mindig sokak fejében a fenntarthatóság a lemondással, ez pedig a hiányérzettel párosul, tehát a luxus és a kényeztetés ellentéte. Mennyi alapja van ennek a feltételezésnek? Tényleg nem lehet fenntartható, ami luxus?

A bolygó és az emberiség jövője bizonytalan – az ENSZ előrejelzései szerint a világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 9 milliárd főt, a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, és úgy tűnik, nem tudjuk betartani a Párizsi egyezményt. Óceánjaink savasodnak, az extrém időjárási jelenségek sűrűsödnek, az emberek anyagi javak iránti vágya azonban nem csillapodik. A márkáknak kell lépniük, hogy kielégítsék a vásárlók igényeit, úgy, hogy működésükkel nem károsítják a környezetet tovább. Nézzük, hogyan és mennyire törekszik a progresszív, inkluzív fenntarthatóság felé a szépségipar!

Az autóipar, nagymértékű környezeti felelőssége miatt az egyik legjobb példa arra, amikor a szabályozások, trendek és fogyasztói elvárások miatt a fenntarthatóságról szóló párbeszéd egy pillanatra sem halkulhat el. A hatóságok napirendjén is prioritás az ipar dekarbonizációja, az EU szabályozásai és az országok egyéni regulái meghatározzák az irányt. De hogyan épülnek be ezek a törekvések a márkák zöld marketingstratégiáiba és mennyire befolyásolják a fogyasztói döntéseket? Merre tart az autóipar, mi hajtja és hova kell megérkeznie a brandeknek, ha fenn akarnak maradni?

Azt gondolhatnánk, a koronavírus megfékezéséért tett erőfeszítések mellett már nem maradt energiánk a fenntarthatóságért küzdeni. Vagy azt, hogy a járvány miatt sokan ráébredtünk, hogy ez nem mehet így tovább. Mi az igazság? A Deloitte összehasonlította a brit fogyasztók attitűdjét 2021 márciusában, az egy évvel korábbi felmérésének adataival. Lássuk, mire jutottak: követendő példát jelent az Egyesült Királyság fogyasztói bázisa?

Nem szeretünk a levegőbe beszélni, ezért amikor azt mondjuk, hogy karácsonyi ajándékozás helyett válasszátok a céges adományozást, akkor szakmai tudásunkra és számos kutatásra támaszkodva mondjuk ezt. Az egyik ok, amiért jobb megoldást jelent a fenntarthatóság: kevesebb szeméttel és haszontalan termék legyártásával jár, a tárgyi adományok pedig új életet jelentenek a már nem használt dolgaidnak. A másik ok pedig az, hogy adni jó. Klisé. Vagy nem?

A jeles közgazdász, Simon Kuznets, akit gyakran a GDP atyjának neveznek, már figyelmeztette az üzleti világot: „a nemzet jólétére aligha lehet következtetni a GDP által meghatározott jövedelemből.” Ennek ellenére ez az, ami egy ország jólétének, egészségének és gazdagságának elsődleges mutatója. De lehet, hogy már nem sokáig.

Az irigység természetes reakció, amikor mások lehetőséget kapnak arra, hogy biztonságban legyenek, mi pedig nem. Egy évvel a COVID-válság kitörése után oltást kapni olyan, mint megtalálni Willy Wonka aranyjegyét. Mindenki szeretné, mindenki úgy gondolja, hogy megérdemli és hajlamos eluralkodni rajta a féltékenység, amikor ismerősei arról posztolnak, hogy ők már túl vannak az első adagon, vagy akár mind a kettőn. Ez egy újfajta konfliktus-helyzet, nincs precedens, amihez a HR-esek nyúlhatnának. Hogyan segíthetnek elsimítani a dolgozók közti oltás-feszültséget?

Csatlakozz hozzánk, és hallgasd meg a téma szakértőinek és az ország egyik legnagyobb munkáltatójának gyakorlati tanácsait!

A járvány az emberi tevékenység szinte minden formájára kihatott. Munkánk, magánéletünk és a fogyasztói szokások is mind mélyreható változásokon mentek keresztül. Valószínűleg soha nem lesz ugyanolyan az életünk, mint volt. Ugyanakkor a világ különböző pontjain tüntetések kezdődtek és kaptak lángra.

A hőmérséklet emelkedése és a kiszámíthatatlan esőzések a „futótűz évszakát” vég nélküli szezonná, a „100 éves áradásokat” pedig éves eseményekké változtatták. Eközben a globális vadkereskedelem és a természetes élőhelyekbe való betolakodás egyre több állat-kórokozónak teszi ki az embereket. Így terjedt el az Ebola, a SARS és a COVID-19. Gyengélkedő bolygónk tüneteinek listája hosszú, és most csak még hosszabb lett: A WWF által nemrégiben közzétett, 2020-as Living Planetjelentés szerint a szervezet által megfigyelt vadon élő állatok populációja 1970 óta 68 százalékkal csökkent. De miért jelent mindez üzleti kockázatot a vállalatok számára?

Duncan Baizley, a WGSN Insight egyik szerkesztője, a fenntarthatóság három trendjét vizsgálta meg aszerint, hogy milyen hatással lesznek ezek a vállalatok jövőjére. Hogy mire jutott? Röviden: a poszt-műanyag világban a márkáknak tovább kell gondolniuk zöld kommunikációjukat, és működésük minden elemét a fenntarthatóság alapelvére kell építeniük, ha modern fogyasztókat akarnak elérni. Progresszív értékek, átláthatóság és rendszerszintű változások: ezek jellemzik a jövő márkáját.

Lifestyles Of Health And Sustainability – ezzel az öt szóval határozta meg Paul Ray az 1990-es évek közepén, azokat a fogyasztókat, akik az ekkoriban végbement társadalmi értékváltást követő új szemléletmódot képviselik. Ekkoriban még valóban újként emlegették ezt az árérzékenységgel szakító szegmenst, ma már azonban a föld lakosságának kb. 22%-át képviselik, maguk mögött tudva az ún. „Naturalities” csoport támogatását, és fokozatosan eltörölve a „Drifters” cselekvésképtelenségét. Mutatjuk, miről is van szó.

A fenntarthatóság fogalma könnyen kicsúszhat a kezünk közül. Túl tág, túl megfoghatatlan, túl szerteágazó. Így van ez a fenntartható ételekkel is – mégis mitől fenntartható? Attól, hogy helyi? Attól, hogy vegán? Attól, hogy tartós? Hogy csomagolásmentes? Hogy jó munkakörülmények között készítették? Hogy megkapta a fair trade címkét? Mindegyik kérdésre az a válasz, hogy igen, ettől is. A Felelős Gasztrohőssel való beszélgetéseink során rengeteg hasznos dolgot tanultunk, amiket szeretnénk megosztani veletek. Mi ezek alapján határoztuk meg alapértékeinket a felelős cateringről, magánszemélyként pedig irányt mutathat nektek a fenntartható étkezések felé.

A történelmünk során még sosem álltunk szemben akkora kihívással, mint amekkorát a klímaválság leküzdése jelent. Egy globális problémáról beszélünk, aminek megoldásához újra kell gondolni a világgazdaság működését, és tenni mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. Egy amszterdami non-profit, a Circle Economy pár hónapja megjelent tanulmánya pontos képet ad arról, hogy jelenleg hogy áll a földlakók vs klímaváltozás meccs. Spoiler alert: rosszul, viszont a holland szervezet központi témájának, azaz a körkörös gazdasági modellnek a megértésével kirajzolódik egy elképzelés, ami alapja lehet a felmelegedés elleni harcnak.