Blog

A folyamatosan bővülő, az éghajlatváltozás és a mentális egészség kapcsolatát kutató irodalom újabb és újabb bizonyítékokat tár fel, melyek alátámasztják, hogy a szélsőséges időjárás okozta természeti események poszttraumás stressz zavart (PTSD), major depressziót (MDD), szorongást, gyászreakciót, a túlélők bűntudatát és szuicid gondolatokat válthatnak ki. Paradox módon ugyanezek az események altruizmusra, optimizmusra és cselekvésre ösztönözhetnek minket, ez pedig a mentális terhek enyhítését segíti elő. A klímaváltozás hat a mentális egészségünkre, de nagyon nem mindegy, hogyan.

A kormányok elmaradni látszanak a Párizsi Egyezmény célkitűzéseitől. Jeff Seabright, a Xampla vezetője szerint itt az ideje, hogy a vállalatok vegyék magukra a változtatás és az innováció felelősségét.

Az éghajlatváltozás számtalan iparágat érint, így egyre több emberhez jut el a hatása. Csak 2020-ban 22 különálló, milliárd dolláros éghajlati katasztrófa történt, ami megdöntötte a korábbi, 2017-es rekordot (amikor a Harvey hurrikán és számos más nagyobb hurrikán pusztított). A természeti katasztrófák háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint 50 évvel ezelőtt, a traumák pedig, amiket a hurrikánok, tűzvészek és más katasztrófák okoznak, ezekkel együtt súlyosbodnak.

Sallangmentes HR rendezvények a válságtűrő csapatokért, az ország első fenntartható rendezvényszervezőjétől.

Mindig nagy változás, amikor egy új generáció lép be a munkaerőpiacra, az egyre gyorsabban változó világban pedig egyre nagyobbak a generációk közötti különbségek – mások, nemcsak a munkához való hozzállásukban, hanem értékeikben is, és a módban, ahogy azonosulnak ezekkel az alapelvekkel. Az Y és a Z generáció tagjai azok, akiknek fontosabb, hogy munkájukkal milyen hatással vannak a világra, mint az, hogy mennyi fizetést kapnak érte. Akik a biztonság helyett a jelentőst keresik. Ők azok, akik miatt belevágtunk a zero waste rendezvényszervezésbe, hiszen ők hozhatják a változást. Steigervald Krisztián, intergenerációs coach vendégcikke.

Mára a legtöbb vállalat elkötelezte magát környezeti és társadalmi célok mellett. Az ilyen fenntarthatósági törekvések egyre inkább az üzleti megbeszélések részeivé válnak, de sok pénzügyi igazgató továbbra is költségként, nem pedig értékforrásként tekint rájuk. Ez igencsak megnehezítheti az előrelépéshez szükséges belső finanszírozás megszerzését, holott számos tanulmány szól a zöld befektetések profitábilitásáról. Hogyan hozhatnánk a fenntarthatóság közös nevezőjére a különböző osztályok vezetőit? Az biztos, hogy mindenkinek egy nyelven kell beszélnie.

Cégvezetőként jelenleg talán kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy a dolgozóink lelki világával foglalkozzunk, most, hogy itt a világvége - ami inkább csak a jó világ végét jelzi, és sajnos a recesszió követi majd. Amit még nehezebb menedzselni, mint ha valóban megszűnnénk létezni.

A társadalmi értékek, normák és konvenciók változásával átalakul a fogyasztói kultúra is. Épp ahogy a piaci, technológiai változásokat, úgy az értékek változását is le kell követniük a vállalatoknak, ha meg akarnak felelni a vásárlók szükségeinek. A környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások már az 1970-es években megjelentek, 10 év alatt pedig olyan erőssé váltak, hogy a transznacionális vállalatok már nem tudtak kitérni: ebben az időszakban jelent meg a greenwashing, azonban nem sokkal később követte a valódi zöldülési hullám is. A két stratégia közötti különbség pedig nem könnyen érhető tetten. Napjaink tudatos vásárlói azonban mindent megtesznek, hogy az értékeiknek megfelelő márkát megtalálják.

Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra. Előző cikkünkben leírtuk, hogyan kötik meg a szén-dioxidot, szűrik meg a levegőt és csökkentik a hőmérsékletet. Ez azonban még mindig nem minden.

Környezetbarát, hulladékmentes, zöld, zero waste. Mindegyik kifejezés ugyanarról szól: a megújulásról. Ez pedig nem azt jelenti, hogy előre meghatározott szabályok keretei közé kell bepréselnünk életünket, könyörtelenül megszabadulva attól, ami kilóg. A Zero Waste mozgalom elvei irányt mutatnak, amelyek mentén mindenki gondolkodhat azon, hogy ő mit tehet. Azért, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termelje, hogy a lehető legtermészetesebb anyagokkal takarítson, hogy a lehető legkevesebb károsanyagot bocsássa ki. És a lehető legkevesebb az esetek kis százalékában nulla.

Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra.