A klímaváltozás és a környezetvédelem mentális csatája

A folyamatosan bővülő, az éghajlatváltozás és a mentális egészség kapcsolatát kutató irodalom újabb és újabb bizonyítékokat tár fel, melyek alátámasztják, hogy a szélsőséges időjárás okozta természeti események poszttraumás stressz zavart (PTSD), major depressziót (MDD), szorongást, gyászreakciót, a túlélők bűntudatát és szuicid gondolatokat válthatnak ki. Paradox módon ugyanezek az események altruizmusra, optimizmusra és cselekvésre ösztönözhetnek minket, ez pedig a mentális terhek enyhítését segíti elő. A klímaváltozás hat a mentális egészségünkre, de nagyon nem mindegy, hogyan.

Az éghajlatváltozás kétségbeesést és reménytelenséget szül, hiszen úgy érezzük, a kezelésére irányuló intézkedések nincsenek arányban a fenyegetésekkel. Ha azonban mi magunk döntünk úgy, hogy cselekszünk, a traumákat és a veszteségtudatot, ami akár gyász formáját is öltheti, a személyes fejlődésünkre is fordíthatjuk, és segíthetünk a közösségünknek, a környezetünknek és önmagunknak vigaszt és reményt találni a káoszban.

A bolygó és az elme egészsége

Miközben az éghajlatváltozás okozta egészségügyi kockázatok témája egyre nagyobb hangsúlyt kap, a mentális jólét szinte teljesen kiszorul a beszélgetésekből. Ez egy globális szintű probléma, és nem csak a klímaváltozással kapcsolatban: általános, hogy a testi egészség mellett eltörpül a mentális egészség, pedig mindkettő alapvető jóléti faktor.

Az éghajlat változásait nehéz tudatosítani, mert sokszor nagyon távoliak és elvontak. Ahogy Anthony Giddens, az elismert szociológus leírta, a tér- és időbeli távolságtartás a klímaváltozástól valójában paradoxon. A Giddens Paradoxon szerint, mivel a globális felmelegedés által jelentett veszélyek nem kézzelfoghatóak, nem azonnaliak vagy nem láthatók a mindennapi élet során, sokan nem tesznek ellene semmit. Megvárni azonban, hogy ezek a veszélyek láthatóvá és érezhetővé váljanak, tehát elérjenek minket is a katasztrófák, nem működőképes megoldás: ha csak ekkor cselekszünk, már késő.

Ökológiai gyász

Az emberi életek elvesztése miatt érzett gyásznak jól meghatározott folyamata van, mely mögött mély pszichológiai háttér áll. Dr. Kriss Kevorkian, a gyász és a halál szakértője szerint azonban hiányzik az analóg lexikális anyag a természeti világ katasztrófái fölött érzett gyász megértéséhez és kezeléséhez.

„Ez a gyászreakció a természetes és az emberi tevékenység által okozott környezeti veszteségekből fakad”– magyarázta Kevorkian. Ő akkor fedezte fel ezt a jelenséget, amikor rájött, hogy a bálnák halála miatt olyan mély gyászt érez, mintha saját családtagjait veszítené el.

Az ökológiai gyász a természeti értékek elvesztésére adott reakció. Pierra Bamin I Unsplash

Hamar kiderült, hogy nincs egyedül ezzel az érzéssel. A National Wildlife Federation (NWF) 2012-es jelentése szerint - mely az éghajlatváltozás pszichológiai hatásairól szól – közel 200 millió amerikai van kitéve az éghajlatváltozás komoly mentális következményeinek. Egyre inkább érezzük a globális felmelegedés hatását az életmódunkra, az ökoszisztémáinkra, a szeretteinkre és önmagunkra. Ahogy súlyosbodik a helyzet, úgy nő bennünk a szorongás.

Samantha Whitcraft, a floridai természetvédelmi biológus és tanácsadó szerint az apró győzelmek megünneplésével enyhíthető a fájdalom. „Az első lépés, hogy felismerjük az ökológiai gyász jeleit másokban és magunkban, és ezt felhasználjuk arra, hogy előrelépjünk és változtassunk” – magyarázta.

Arról azonban, hogy a gyászreakció ösztönzés vagy menekülés, viták folynak a szakértők között.

A viselkedésterápiával foglalkozó Rachel Kazez szerint, néhány ügyfele valóban negatív érzelmeket fejez ki a környezet pusztulásával kapcsolatban, az öndiagnózis veszélyei állnak fent ezekben az esetekben. „Ha tudjuk, hogy gyászolunk, akkor kevésbé valószínű, hogy cselekedni fogunk a helyzet megváltoztatása érdekében, hiszen legitimalizáljuk és megpróbáljuk feldolgozni a traumát, ahelyett, hogy az okát próbálnánk orvosolni.”

Kevorkian szerint ezzel szemben a gyász felismerése nem jelent egyet a patologizálásával. „Cselekvésre kell váltanunk az érzéseinket, mielőtt elpusztítjuk a környezetünket. Apró lépéseket kell tennünk, melyek nekünk is, és a bolygónak is segítenek előrébb jutni.”

Az ökológiai gyász nagy teher mindenki számára, akinek fontos a minket körülvevő világ, a növények, állatok és természeti értékek.A jó hír viszont az, hogy rengeteg bizonyíték alátámasztja, hogy az ökotudatosság fantasztikusan hat a mentális jólétre.

Aktív remény

A mentális alkalmazkodáshoz először is tudatosítani kell magunkban a globális krízishelyzetet. Megküzdési stratégiákat kell kidolgoznunk, a felmerülő érzések és gondolatok kezelésére, hogy szembenézhessünk a fenyegetésekkel és a következményekkel, ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynánk a problémát. Ez nagy elkötelezettséget igényel, hiszen meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat, a viselkedésünket, a szokásainkat, hogy megvédhessük magunkat a tehetetlenség pszichológiai hatásaitól.

A remény önmagában nem oldja meg a problémákat, de a cselekvés igen. Zoe Schaeffer I Unsplash

Az aktív remény támogatja a mentális alkalmazkodást. A kifejezés azt jelenti, hogy a reményteli szándékok passzív állapotát elmozdítjuk valamilyen aktivitás felé. Ahelyett, hogy arra várunk, hogy valaki más felvállalja a klímaváltozás problémájának megoldását, mi magunk változtatunk a saját viselkedésünkön. A legfontosabb üzenet itt az, hogy a remény önmagában nem véd meg semmitől. A cselekvés viszont igen, és nemcsak a környezetet, hanem a közösségépítés és az aktív szerepvállalás erejével a mentális egészségünket is.

Ökoterápia

A fenntartható és a zöld életmód drámai hatással van a kognitív egészségünkre. Ezt már nagyon régóta tudjuk. Az ökoterápia, vagyis az ember és a természet kapcsolódásának ötlete már 1984-ben megjelent Edward O. Wilson „Biophilia” című könyvében.  Az elmélet szerint a természettel való kapcsolatunk a genetikánkban gyökerezik. Körülbelül Wilson írásának megjelenésével egy időben a japán orvosok elkezdték receptre felírni az erdőfürdőzést. Norvégiában a 19. századi költő, Henrick Ibsen megalkotta a „friluftsliv” szót, ami körülbelül a „szabad ég alatti életet” jelenti, és hamarosan a skandináv kultúra részévé vált.

Erdőfürdő. Mauricio Jordan I Dreamstime

Később a Natural England jelentése alátámasztotta, hogy azok az emberek, akik gyakran vesznek részt a természettel kapcsolatos tevékenységekben, kevésbé stresszesek és kisebb arányban jellemző rájuk a szorongás és a depresszió.

Cél, jelentés, fontosságtudat

Felelősséggel tartozunk a bolygóért, ahol élünk, és amitől függ a fennmaradásunk, és a jövő generációinak életszínvonala. Hihetetlenül megnyugtató tudni, hogy kivetted a részed ebből a felelősségből, és nem úgy hagyod majd el a Földet, hogy kárt okoztál benne, hanem úgy, hogy egy kicsit jobbá tetted.

Sokan küzdenek a céltalanság nyomasztó érzésével, ez pedig önértékelési problémákhoz vezethet. Ez számos társadalmi és környezeti tényezőből fakad és komoly mentális betegségek kialakulását segítheti elő. A természetvédelem és a zöld életmód azonban célt és jelentést ad az életünknek, és nemcsak a stresszt és a szorongást csökkentheti ezzel, de segít elmélyíteni a kapcsolatot a természettel és az emberekkel. Feladatot és felelősséget ad a kezünkbe, ezzel pedig hatalmat a változtatásra.

Mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét

A környezettudatosság arra tanít, hogy jobban odafigyeljünk rá, hogy mit fogyasztunk és használunk, mit gondolunk és mit akarunk. Tudatosan szemléljük mindennapi tevékenységeinket és azok hatásait, mind a környezetre, mind a saját egészségünkre. Ha tudatában vagyunk cselekedeteinknek és környezetünknek, könnyebben kordában tarthatjuk a negatív érzelmeinket és gondolatainkat.

Részese lenni valami nagyobbnak

A fenntartható életvitel segít a nagyobb összképre koncentrálni, és kisebb jelentőséget tulajdonítani saját problémáinknak. Azzal, hogy a bolygó védelmére fordítjuk energiáinkat, valami nagyobb dolog részesévé válunk. Ez az érzés pedig Dr. Jared Scherz, terapeuta szerint a „depresszió legjobb ellenszere.”

Kapcsolódások

„A depresszió egyik leggyakoribb kiváltó oka, hogy úgy érezzük, nem tartozunk sehová, nem vagyunk elég jók és nem kellünk senkinek”– mondta Jodi Aman, pszichoterapeuta, aki gyakran viszi el ügyfeleit a rendelőjéhez közeli mezőre, hogy megölelhessenek egy fát.

A természettel való kapcsolódás kiszakít a magányból. Lamar Belina I Pexels

„Amikor a pácienseim úgy érzik, kapcsolatot alakítottak ki a természettel, ez kiszakítja őket a magányból és nyújt egy nagyobb összképet, ami mellett eltörpülnek saját problémáik. Észreveszik, hogy a létezésük nem teljes káosz, hanem egy nagy rendszer része, tehát nem felesleges, célja van.”

A tudás hatalom

Scherz szerint a klímaváltozás és a környezeti válságok hozzájárulhatnak az egzisztenciális szorongás kialakulásához. „Mind a felnőttek, mind a gyerekek minden eddiginél jobban szenvednek a végzet közeledésének érzésétől, és rettegnek tőle. A természettel való kapcsolatunk megértésére tett kísérletek azonban építő jellegűek lehetnek. Amikor értékeljük a tiszta levegőt, egyből értelmet nyernek az alacsony-kibocsátásért küzdő projektek. Ha értjük, mit, miért és hogyan tehetünk a környezetért, úgy érezzük, hatalom van a kezünkben és elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezt kihasználjuk.”

Az ökotudatosság önbizalma

Amikor saját képességeinket és készségeinket egy jó célra fordítjuk, és sikereket érünk el, nő az önbizalmunk. Elég, ha biciklizel ahelyett, hogy autóba ülnél, saját zöldségeket nevelsz, vagy otthon készített mosószert használsz – minden apró tett segít jóban lenni önmagunkkal. „Erősebb leszel és magabiztosabb, és úgy érezheted, jobban irányítod az életed, mint korábban” – magyarázta Aman. A kirakós egy darabja leszel, beleépülsz az ökoszisztémába, és érzed, hogy fontos szereped van a fenntartásában. Akár egy palánta felnevelése is segít ebben. A gondoskodás a gyászoló és az étkezési zavarokkal küzdő embereken is könnyít.

A dolgok mögé

A környezetvédelem segít abban, hogy megtanuld átlátni a dolgok komplexitását. Sokakat visszatart a cselekvéstől, az, hogy túl kicsinek látja a változást, amit elő tud idézni. A bolygó sok szempontból nézve borzalmas állapotban van, de vannak pozitív területek is. Érthető, ha megkérdezed magadtól, hogy vajon egy süllyedő hajót próbálsz-e épp megjavítani. Ha azonban belevágsz, észre fogod venni az apró változásokat, és megtanulod átlátni a teljes képet, felismerni a problémákat és együtt élni azzal, amin nem tudsz változtatni.

Források:

Hayes, K., Blashki, G., Wiseman, J. et al. Climate change and mental health: risks, impacts and priority actions
Vice: Why is nature actually good for your mental health
Scientific American: Facing down environmental grief
Sierra Club: Mental health benefits going green